Termék leírás
Mire jó a kolin?
A kolin fogyasztása elengedhetetlenül szükséges agyunk, idegrendszerünk, májunk és veséink kielégítő működéséhez, de szerepet játszik minden egyéb sejtünk olajozott működésében. Ehhez képest az emberek jelentős részének túlzottan alacsony a kolinbevitele, ami számos problémához vezethet:
A memória romlásához
Velőcsőzáródási rendellenességhez
Rosszul működő idegrendszerhez (ami fokozott érzékenységet jelent a stresszre)
Inzulinrezisztenciához és zsírmáj kialakulásához
Metabolikus szindróma létrejöttéhez
Miből fedezhetjük a kolinbevitelünket?
Jelentős mennyiségben csak a tojássárgája és a máj tartalmazzák. Míg az előbbi darabjában kb. 120-150 mg kolin található, addig 10 dkg májban kb. 400 mg. Az erős hőkezelés árt neki, de a főzés és a párolás nem befolyásolja jelentősen.
Szintén sok kolint tartalmaz a napraforgó és a szójalecitin, míg az egyéb növényi eredetű élelmiszerek közül a quinoa, az amaránt, az ecetes cékla és a spenót egy olyan betain nevű anyagot tartalmaznak, amivé a kolin egy része is alakul. Ennek köszönhetően a betain fogyasztása is hozzájárulhat a kolinszükségletünk fedezéséhez, azonban figyeljünk arra, hogy maximum a napi bevitelünk felét biztosítsuk belőle.
Mennyi kolinra lenne szükségünk?
Minimum 5-600 mg kolint érdemes fogyasztanunk, ami naponta 4-5 tojássárgájának felel meg. Aki nem fogyaszt ennyit, annak fontos pótolnia, de hogy pontosan milyen mennyiségben, azt a kolin.gal.hu oldalon tudja kiszámolni.
A kolin jelentősége várandósság idején
A kismamák számára kiemelten fontos a kolin, és az átlagosnál sokkal nagyobb mennyiségre van szükségük belőle – ez naponta legalább 930 mg kolint jelent a terhességük ideje alatt.
Azonfelül, hogy a magzat normális fejlődéséhez kulcsfontosságú, és így a születési és magzatfejlődési-rendellenességeket is segít megelőzni, egy 2012-es vizsgálatban azt találták, hogy azok az anyukák, akik a terhességük során napi 930 mg kolint kaptak, „jobb” idegrendszerű, egészségesebb gyermekeknek adtak életet, mint azok, akik „csak” 480 mg kolint pótoltak.
A „jobb” idegrendszerű azt jelenti, hogy terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz-szintje csökkent (CRH, kortizol), majd születésük után pár hónappal mérve jobb „stressz-rendszerrel” rendelkeztek (pl. jobban működő HPA-tengely, jobb visszacsatolások).
Az ilyen jobb „stressz-rendszerrel” rendelkező csecsemők felnőtt korukra védettek maradnak számos betegséggel szemben, így az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és minden egyéb stressz okozta betegség ritkábban fordul elő köreikben. Ennek oka, hogy a stresszre való fogékonyságukat jelentős mértékben a születésükkor kialakult HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert tény koraszülöttek esetében is, hogy felnőttként sokkal fogékonyabbak a stresszre és az inzulinrezisztenciára).
A kismamák kolinszükséglete jóval magasabb
Érdekes megfigyelés Weston Price részéről, hogy a természeti népek a terhesség és szoptatás során magasabb kolintartalmú táplálkozást biztosítanak a kismamák számára.
Amennyiben a kismamák legalább 930 mg kolinhoz jutnak legkésőbb a harmadik trimesztertől kezdve, azzal megtehetik az egyik első lépést afelé, hogy kiegyensúlyozottabb gyermekük lehessen.
Ezenfelül a kolin pótlása a preeklampsziát is megelőzheti a terhesség alatt, ugyanis ennek oka a placenta magas CRH (corticotropin releasing hormone)-szintje, amit a kolin szedése jelentősen lecsökkent. Ez a kutatás azért is érdekes, mert a kismamáknak egy eleve nem kevés, 480 mg kolint fogyasztó csoportjához képest volt jelentős pozitív változás a 930 mg kolin szedése. A kutatásban kolin-kloridot, azaz kolin-sót alkalmaztak (mindkét csoportban 380 mg kolin származott táplálékból, míg az egyikben +100 mg-ot pótoltak kolin-kloridból, a másikban +550 mg-ot).
A kolin-sók (és minden egyéb kolin-tartalmú alapanyag, mint pl. a kolin-bitartarát) egyik lényeges minőségi mutatója az ún. amin-tartalom, ami 10 ppm-ig számít megfelelőnek. Az általunk használt alapanyag amin-tartalma jellemzően ennek tizede (1 ppm), ami mellé pont az említett kutatásban használt kolin-só formát alkalmazzuk.
Velőcsőzáródás
Mindezeken túl a kolin a velőcsőzáródási probléma megelőzésében is hatásos, hasonlóan mint a B9-vitamin (folsav/folát). Sőt, a kolin hiánya esetén még a folsav/folát sem akadályozza meg a velőcsőzáródást, miközben a megfelelő mennyiségű kolin képes még alacsony B9/folsav/folát-bevitel esetén is annak megelőzésére.
Memória
A terhesség alatti magasabb kolinbevitel jobb memóriát eredményez a gyermekeknél, de az időskori gyors memóriaromlás előfordulását is (fordítottan) arányosnak találták a magzati és a későbbi élet során bevitt kolin mennyiségével. Négyéves korig különösen fontos a megfelelően magas kolinbevitel biztosítása a memória fejlődése érdekében, de az élet későbbi szakaszában, akár időskorban is jó hatással van rá.
Krónikus gyulladás
Vizsgálatokban a magasabb kolinbevitel alacsonyabb szervezet-szintű gyulladással párosul.
Daganatos megbetegedések
A megfelelő kolinbevitel csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, különösen a máj- és a mellrák kockázatát.
Zsírmáj és metabolikus-szindróma
Alacsony kolinbevitel esetén a máj elzsírosodik, metabolikus szindróma és inzulinrezisztencia alakulhat ki.
